Némi merészség szükségeltetik ahhoz, hogy egy szépíró – értsd: „irodalmi” író, akitől szeriőz műveket vár a szakma és az olvasók – valamely populáris műfajba vágja a fejszéjét. Vagy a kését, ha krimiről van szó. Hász Róbert regénye esetében azonban teljesen értelmetlen műfaji elhatárolásokról beszélni: a Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja úgy tud lebilincselő, klasszikus vonalvezetésű krimiként működni, hogy lélektani regényként és a múlt századforduló bácskai társadalomrajzaként is tökéletesen megállja a helyét.
1902-ben Zombort, ezt a pezsgő életű délvidéki kisvárost rejtélyes gyilkosságsorozat rázza meg, amely a helyi társasági élet több respektábilis tagját érinti. Olyan korban vagyunk, amikor a rendőrség nyomozati technikái meglehetősen kezdetlegesek, maga a rendőrség is – a nagy múltú csendőrséggel ellentétben – igencsak új keletű intézmény, a civil ruhás detektív figurájával épp csak barátkozik a közvélemény. Hát még ha az illető detektív merőben újszerű módszereket szeretne alkalmazni, sőt országosan szabadalmaztatni: ambiciózus fiatal címszereplőnk az ujjlenyomatvétel bevezetésével kísérletezik, közben saját származásának démonaival küzd (talált gyermekként apácák és papok közt nevelkedett), oldalán egy művelt, emancipált, migrén kínozta ifjú feleséggel.
Története szervesen beleíródik a századelő monarchiás hangulatú, korszakok határán egyensúlyozó, gazdasági szempontból virágzó, de nemzetiségi ellentétektől nem mentes, szokatlan életformákkal ismerkedő vidéki városkájának világába, ahol a kapitalista fejlődés józansága jól megfér a spiritiszta szeánszok miszticizmus-igényével. Hász egyik legnagyobb erénye, hogy sikerült megtalálnia műve számára a leginkább adekvát nyelvet: épp annyira korhű és archaizáló, hogy magától értetődőnek fogadjuk el, jottányival sem téveszti el az arányokat.
És hogy mi a helyzet a rejtélyes bűnügyekkel? A komornyik a gyilkos. Ja, mégsem. De majdnem.
Fábián Marcell (ezt is) megoldja. És a megoldhatatlant is. A Fábián Marcell pandúrdetektív… az egyik legerőteljesebb magyar krimi, amit valaha olvastam: nem tudom, milyen tervei vannak Hász Róbertnek, de kissé csalódott lennék, ha nem találkozhatnék többé az utóbbi évek egyik legrokonszenvesebb nyomozójával.
A szöveg utánközlés, az eredeti ITT található meg.