A kritika műfaj, és mint műfaj jól körülhatárolható kritériumokkal bír.
A kritika írásának első feltétele, hogy írója a kritika tárgyának jó ismerője legyen, könyvkritika esetében ez az adott könyv és az olvasása által feltáruló világ. Fontos követelmény tehát, hogy a kritika írója olvasott és tájékozott legyen a témában, ami a krimi esetében azt jelenti, hogy olvasott már jó pár krimit (minimum valahol az 50 és a 100 között), és olvasott róla szóló szakirodalmat (minimum az 5 és a 10 között).
A kritika írásának második feltétele, hogy írója képes objektív véleményt megfogalmazni kritikája tárgyáról, ami azt jelenti, hogy kritikája mentes az olyan szubjektív (és ez által mások által értelmezhetetlen) megfogalmazásoktól, mint a „nekem azért tetszett/nem tetszett, mert” és ehhez hasonlók, mert ez kívül esik a műfajtól elvárt nyelvi és tartalmi határokon.
A kritika írásának harmadik feltétele, hogy írója elképzeli magának közönségét, és megtiszteli azzal, hogy információkkal szolgál neki, a krimi esetében például olyanokkal, mint hogy 1.) az adott mű írója miket írt még, 2.) kicsoda az illető, mit érdemes tudni róla íróként; 3.) műve hogyan illeszkedik a krimik sorába, illetve az író életművébe – ehhez természetesen szükségeltetik el is olvasni az adott művet, sőt, mi több, illik az író több(i) művét is elolvasni, főleg akkor, ha gyaníthatóan azok is a krimi műfajába tartoznak, mert ebben az esetben rögtön adja magát az összevetés lehetősége, amiből újabb és újabb gondolatok születhetnek -; 4.) érdemes kitérni a cselekményszálra, és úgy kerülni a megoldás elkottyantását, hogy közben kerüljük a „spoiler” szó használatát is (kivívva ezzel a szerkesztők elismerő hümmögését); 5.) értékes információ a karakterek rajza, amelyek kapcsolódási pontokat nyújthatnak más krimikhez (hát ezért is érdemes minél többet olvasni belőlük).
Ha csak ennek az 5 kritériumnak megfelel a kritika, máris olvasásra érdemesnek ítéltetett.
Végezetül nagyon fontos megjegyezni, hogy nem minősül kritikának a …
– személyes vendetta, amikor az író személyét támadják a művén keresztül (lásd az „irodalmi verőlegény”-t mint foglalkozást)
– szubjektív blogbejegyzés (lásd az „én nem ezt vártam” című kesergőt)
– rövid könyvajánló (egyszerűen csak másik műfaj)
– hosszú tanulmány (noha annak egy másik menüsorban nagyon fogunk örülni)
– fülszöveg (ezt, remélem, nem is kell magyarázni).