Kategória: Kritika
Török András: Ízletes, alternatív történelmi krimi
A könyvet az Open Books, a magyar kiadói szcéna új fenegyereke így reklámozza: „A magyar krimi atyjának legújabb regénye egy elképzelt Budapest elképzelt múltjáról.”
Ez felcsigázta az érdeklődésemet, a könyvesbolti belelapozásnak vásárlás, majd olvasás lett a vége. Ennél a bekezdésnél döntöttem:
„Milla kint volt valahol a Nemzeti Stadion előtt a bejutásra várva, és ha tehettem volna, akkor én is ott állok vele. Sőt, ott kellett volna állnom mellette, lévén a koncertre szóló jegyem a zakóm belső zsebében lapult. Majd amikor megpillantottam a földön fekvő holttestet, az első gondolatom az volt, hogy nem játszik itt ma este egyetlen dalt sem a Beatles, még akkor sem, ha ez az utolsó idei európai koncertjük, még akkor sem, ha az ország hetek óta Beatles-láztól felhevülve forrong, és még akkor sem, ha tudom: én leszek az első számú közellenség, minden tini utálatának tárgya, aki megakadályozta a világ legnagyszerűbb együttesének első – és könnyen lehet, hogy utolsó – budapesti fellépését.”
Az alternatív történelemben játszódó regények egyre gyakoribbak. Ha a történészek viszolyognak is a „mi lett volna ha…?” típusú kérdésfeltevésektől, regényírónak jól állhat az ilyesmi.
Most Kondor Vilmos, a rejtőzködő hajlamú, külföldön is nagy sikerű, de a kritikai konszenzus szerint megfeneklett pályájú krimiíró állt elő egy ilyen igen érdekes és szórakoztató regénnyel.
A könyvben — ahogy illik — már az első oldalon gyilkosság történik. 1966-ban járunk, és ahogy fentebb olvashattuk, egy popkoncert előtt a Nemzeti Stadionban holtan találják az Angliából jött sztárzenekar egyik technikusát. A kiküldött detektív a nyomozás érdekében le akarja fújni a koncertet, de a főnöke, a rendőrfőkapitány botránytól tartva ezt nem hagyja. A főkapitány neve egyébként Kádár János…
És ez még csak a kezdet. Apránként, elejtett mellékes megjegyzésekből megtudjuk, hogy a miniszterelnök neve Bajcsy-Zsilinszky, és az oroszok kimentek 1955-ben, ahogy Ausztriából is, és az ‘56-os forradalom (ha jól értem) orosz párti felkelés volt… Budapest a Kelet és a Nyugat közti csempészet tranzitközpontja. Be van tiltva mind a nyilas, mind a kommunista párt. A kultuszminisztert Szerb Antalnak hívják…
Mindez azonban nem helyettesíti az igazi krimit. Van plasztikus, érdekes életű és múltú detektívünk, van Angliából érkezett nyomozó, angliai történetszál, és ahogy Kondor régebbi regényiben, itt is sok időt töltünk el a budapesti utcán. Így megnézhetjük Vágó József Deák téri ikerpalotáit. Aztán a nyomozás egy pontján a detektívnek fel kell keresnie a köztársasági elnököt, akit a jól értesültek csak Nicky néven emlegetnek… Az igazolványába ez van írva: ifj. Horthy Miklós…
Hogy jó könyv-e a Második magyar köztársaság, nem tudnék egyértelmű igennel válaszolni. Az angliai szál írásakor az író túlzottan fekete (és csak fekete) színeket használt – ezt becsületszóra kell elhinnünk. És a vége is kicsit elnagyolt. De mindezért kárpótol a főhős, Nemes Albert, a celeb detektív plasztikus alakja, az anyjával és a barátnőjével alkotott háromszög, a budapesti pezsgés éjjel és nappal, a kikötői csempészbandák Hungária együttes imádata, a nyomozás folyamata, amivel kapcsolatban, csodák csodájára, Kondor még mindig tud újat mondani.
Könyv-trailer megtekinthető itt.
A szerzőnek szemlátomást bejött a rejtőzködés. Vagy ő maga, vagy a kiadója érdekes, gyakran frissített Facebook oldalt tart fent. Ebből megtudhatjuk, hogy nemrég egy kedves magyartanárnő hívására egy magyarórán vett részt. Persze zoomon, az arcát nem mutatva…
Nagyon kellemes olvasmány ez a könyv, első-, másod- és harmadsorban azért, mert nagyszerű érzés megmerítkezni abban az elképzelt, másik országban, amivé lehettünk volna. Köszönet érte!
(A szöveg utánközlés, megjelent a Török András szerkesztette, korlátozott terjesztésű Vadamecum c. online folyóiratban)
Második magyar köztársaság
Az ördög arca a mi arcunk, az ördög keze a mi kezünk (Gazda Albert, 444)
Egy szükségszerűen és véletlenszerűen hibás, mégis ideális világ I-III. (Odaértett olvasó)
Mi lett volna, ha… (Rácz I. Péter, Népszava)
Budapest Beatlesszel és egyéb rémségek (Benedek Szabolcs, Könyvterasz)
Nyomozás egy sosemvolt Magyarországon (Váczi Márk, Író Olvasó)
Krimi egy sosem volt Magyarországon (Kultúrpara)
Kondor Vilmos: Második magyar köztársaság (Rosta Márton, ZSIMAgazin)
Ebben a könyvben Kádár János nem diktátor, hanem egy demokratikus Magyarországon budapesti rendőrfőkapitány (Pintér Bence, úgytudjuk!)
Barsi Ödön
Egy lélek visszatér (Magyar Téka, 1947)
Benyovszky Krisztián: Detektívek, ha összejönnek. Az első magyar crossover krimi dicsérete (Kalligram, 2016)
A háromfa hölgye (Prae, 2022)
M. Mánya Ágnes: A „háromkirályok” Budán (Új Szó, 2022)
Gráczer L. Tamás
A háromfa hölgye (Prae, 2022)
A Barnum-rejtély
Farkas Anett
A 33-as beteg
Suomen dekkariseura ry (The Finnish Whodunnit Society)
2018: Vilmos Kondor Budapest noir -sarjasta
Suomen dekkariseura ry:n Ulkomaisen jännityskirjallisuuden kunniakirja myönnetään vuonna 2018 unkarilaiselle Vilmos Kondorille.
Viisiosainen Budapest Noir -sarja saa Suomen dekkariseuran myöntämän Ulkomaisen jännityskirjallisuuden kunniakirjan. Kirjailija käyttää nimimerkkiä Vilmos Kondor, josta unkarilainen kustantaja on antanut vain vähän tietoja. Teossarja sijoittuu Unkarin lähihistorian vuosiin 1936–1956. Näistä neljä osaa on jo suomennettu ja viides, vuoden 1956 tapahtumia käsittelevä romaani, on tulossa. Sarjan ensimmäinen osa ilmestyi nimellä Budapestin varjot 2012. Sitä seurasivat Budapestin synnit 2013, Budapestin vakooja 2014 ja Budapestin raunioissa 2017. Tammen kustantamat kirjat on suomentanut Tähti Schmidt (aik. Pullinen).
Kondorin päähenkilö on rikostoimittaja Zsigmond Gordon. Työssään hän kohtaa rikollisuutta, jonka syvimmät syyt useimmiten ovat poliittisen järjestelmän halussa peitellä ja muuntaa totuutta tai muuten hyötyä rikollisuudesta. Sarjan alussa natsimieliset ovat valtaamassa Unkarin hallintoa ja lännempänä Hitler on noussut Saksan johtoon. Kondor kuvaa päähenkilönsä tinkimättömäksi, kaikenlaista vääryyttä kohdanneiden puolustajaksi, jonka tavoitteena on tuoda esiin myös maansa hallinnollista tilaa.
Kirjojen tyyli on perinteistä kovaksikeitettyä jännityskirjallisuutta, mutta Kondor yhdistää siihen taidokkaasti ajankohdan kuvausta todellisine tapahtumineen. Hän yrittää saada meidät ymmärtämään tapahtumia maan silloisissa olosuhteissa. Teosten tärkeä elementti on Gordonin kotikaupunki Budapest, jonka rosoisuus Itävalta-Unkarin aikaisine loistokkaine rakennuksineen ja pimeine köyhine syrjäkujineen piirtyy elävänä silmiemme eteen.
Kirjat ovat myös mitä ajankohtaisimpia seurattaessa Unkarin nykykehitystä. Ne osoittavat, miten tarpeellista on tuoda esiin asioita, joista päättäjät haluavat vaieta. Kondor kuvaa Unkarin tärkeitä historiallisia vaiheita tavalla, jollaiseen ei maassa ole aiemmin rohjettu tarttua.
Myöntämällä Ulkomaisen jännityskirjallisuuden kunniakirjan Vilmos Kondorin Budapest Noir -teossarjalle Suomen dekkariseura haluaa myös tuoda esille, miten tärkeää on se, että jännityskirjallisuutta käännetään ja suomennetaan myös harvinaisilta ja pieniltä kielialueilta.
Foreign language reviews of Vilmos Kondor’s novels published abroad
Budapest noir
In English
Auf Deutsch
lettern.de – Das Literaturmagazin
Suomen kielellä
Eesti keeles
Eesti Päevaleht (by Jan Martinsson)